Havas Henrik és kollégája nyomozott a Mosonmagyaróvárra behozott szemét ügyében

Útjára indítunk egy cikk sorozatot, amelyben egészen a rendszerváltás előtti időszaktól napjainkig mutatjuk be, hogy hogyan formálták szájuk íze szerint a várost, az aktuális hatalom, és azt irányító néhány tőkés család.

Egy letiltott riport

1986-ot írunk, három évvel a rendszer váltás előtt járunk. Sokan csak úgy emlékeznek az egészről, a mosonmagyaróvári “szemét”-ügy.

Nyilván sokan emlékeznek még a mosonmagyaróvári „szemét’-ügyre. 1986 őszén a 168 óra című rádióműsorban közreadtuk azt a riportot, amelyből kiderült, hogy a Mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat Grazból ipari hulladékot, szemetet hoz be az országba, egy Mosonmagyaróvár melletti szeméttelep depójába, amely mindössze 1,2 km távolságban van a városi vízmű kútjaitól. Tarnói Gizella kolléganőmmel elkészítettük a SZORÍTÓ-t, amelyben az importőr vállalat és a tanács vezetői vitáztak a környezetvédőkkel. A kész műsort, amely részletesen feltárta nemcsak a „szemét’-ügyet, de felhívta a figyelmet a jogi szabályozás hiányosságaira, s jó néhány joghézagra is, nem engedték „leadni”, azaz levették a műsorról. Ennek az volt az oka, hogy az ügyben illetékes miniszterelnök-helyetteshez, Maróthy Lászlóhoz futárkocsival vitték el a stúdióban készített magnófelvételt, és ő – esetleg az ő nevében egy alacsonyabb szintű hivatalnok – határozatlan időre megtiltotta az anyag sugárzását. Ezután teltek múltak a hónapok, és már-már úgy tűnt, hogy a hallgatók soha nem ismerhetik meg az ügy részleteit, amikor megtudtuk, hogy Mosonmagyaróváron az ideiglenes tiltás után ismét szervezik a grazi hulladék importját. A Mozgó Világ közölte a SZORÍTÓ szövegét, és ezek után már csak a fegyelmivel és a bírósági eljárással való fenyegetést kellett túlélni,és a Kossuth rádióban – csúcsidőben – sugározták a SZORÍTÓ-t. Mindez pedig 1986 júliusában történt. Alig fél évvel később az „időzített bomba” mégis felrobbant; a mosonmagyaróvári négy ivóvízkútból kettőt azonnal le kellett zárni „ismeretlen eredetű” kénhidrogén szennyezés miatt, és rendkívüli intézkedések eredményeként azonnal megindult az új vízmű tervezése körülbelül 300 millió ft várható költségkihatással, miközben a „jó” osztrák üzlet hozott vagy 40 millió forintot. A történet folytatása is érdekes:1987 végén a törvénytelen szemét-importot bonyolító cég vezetője magas állami kitüntetést kapott.-Havas Henrik-részlet a A Bős-Nagymaros dosszié avagy egy beruházás hordalékai című könyvből

Azt hazudták, hogy zöldlistás hulladékot hoznak be

Megállapodást kötött a mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat (Szeredi zoltán ügyvezető) és a grazi Nikex Külkereskedelmi Vállalat (a céget Martin Zuser képviselte), hogy Mosonmagyaróvár évente 60 tonna komposztálható fenyőhamut,papírgyári hulladékot és csatornaiszappal dúsított háztartási hulladékot vesz át. A szállítás 1985 augusztusától egészen 1986 októberéig tartott. Ezalatt az idő alatt 2400 vagon osztrák veszélyes hulladékot (részben orvosi) szállítottak a mosonmagyaróvári szeméttelepre.

Több száz millióst kárt okozott a városnak Szeredi Zoltán, a Flexum Kommunális Vállalat ügyvezetője.A büntetése 20.000ft volt.A fellebbezés után a büntetést szigorú megrovásra mérsékelték.

1987 elején az „időzített bomba” mégis felrobbant; a mosonmagyaróvári négy ivóvízkútból kettőt azonnal le kellett zárni „ismeretlen eredetű” kénhidrogén szennyezés miatt, és rendkívüli intézkedések eredményeként azonnal megindult az új vízmű tervezése körülbelül 300 millió ft várható költségkihatással, miközben a „jó” osztrák üzlet hozott vagy 40 millió forintot.Két hónappal később Szeredi Zoltán megkapta az egyik legmagasabb állami kitüntetést.

Szeredi Zoltán és Martin Zuser különös kapcsolata

Szeredi Zoltán tagadta, hogy Martin Zuserrel baráti kapcsolatot ápolt volna.Martin Zuser volt ,aki közvetített a veszélyes hulladékot szállító cég és a mosonmagyaróvári Flexum Rt. között.Később Martin Zuser is kapott a Flexum Rt. vagyonából.Szeredi zoltán a bizalmasai között olcsón szinte “fillérekért” adta el a Flexum Rt. vagyonát, ami a város vagyona volt, mindezt az előtt tette mielőtt megvette volna a Flexum Rt.-t.

Később Martin Zuser megalapította a Rekultiv Kft.-t ,amivel az akkori Stipkovits Pál vezette városvezetés 20 évre írt alá szerződést.Stipkovits Pál jó barátságot ápolt Szeredi Zoltánnal.

One thought on “Havas Henrik és kollégája nyomozott a Mosonmagyaróvárra behozott szemét ügyében

  1. A szemét ügy teljes dokumentációját dr. Horváth Ferenc akkori közjegyzővel megjelentettük. Igény szerint hozzáférhetővé teszem. Dr. Horváth Ferenc már nem él. Néhány név még kötelezően megemlítendő az egykori “harcostársaink” közül: Gazsó L. Ferenc, Franka Tibor, Illés Zoltán. Várom az érdeklődő kérdéseket és hozzászólásokat: Tóásó Gyula

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Támogasd a munkánk egy megosztással!

Segítsd a munkánk azzal, hogy megosztod az oldalunk! Minnél több emberhez elérünk, annál több emberhez jutnak el azok az információk, amiket sokan szeretnének ha nem tudnátok meg!